Programok

Mezőkövesd nevét kiejtve minden embernek a matyók, a színes hímzés, viselet jut az eszébe. Nem véletlenül említik sok helyen a várost a Matyóföld fővárosaként. A környező települések közül Szentistván és Tard szintén matyók, ám hímzésük szín és formavilága eltér a mezőkövesditől, mely a leggazdagabb ilyen tekintetben. A matyó hímzés 2002-től hungaricum, azaz olyan magyar termék, amely a világon bárhol Magyarországot jelképezi, mint pl. a kalocsai paprika, makói hagyma, csabai kolbász, hollóházi porcelán, stb. A színpompás matyó viselet részét képező csavarintós kendő egyedülálló az egész országban. A hagyományok megőrzéséért mindig is sokat tettek a város lakói. A matyó néptánc hagyományait ápoló Matyó Néptáncegyüttes 2002-ben ünnepelte fennállásának 55. évfordulóját. A matyó népviseletbe öltözött Nagymamaklub tagjainak produkciói rendszeresen színesítik a helyi rendezvényeket. Az utánpótlásról a Százrózsás Alapfokú Művészeti Iskola gondoskodik, melynek székhelyén, a Népi Művészetek Házában a növendékek egyéb művészeti ágakat is elsajátíthatnak. A városban több népi ipaművész tevékenykedik, akiknek zsűrizett termékei messze földön híresek.

A város legfőbb vonzereje a központtól 4 km-re fekvő Zsóry Gyógy- és Strandfürdő. A kalcium-magnézium- hidrogénkarbonátos szabad szénsavat tartalmazó, magas szulfidkén tartalmú hévíz több, mint 60 éve áll a gyógyulás szolgálatában; 1968 óta pedig hivatalosan is gyógyvíz minősítésű. A strandfürdő 6 szabadtéri medencéjéből 3 gyógyvizes, 3 hideg vizes. A szórakozást, felfrissülést kör- és hullámmedence, élményelemekkel gazdagított gyermekmedence, valamint csúszda szolgálja. Az egész évben nyitva tartó fedett fürdőben 3 különböző hőfokú gyógymedence, uszoda, szauna és gyógyászati részleg áll a vendégek rendelkezésére. A fürdő területén folyamatos fejlesztések történtek az utóbbi években, pályázati pénzeszközök bevonásával. Legutóbb gyermekmedencét avattak, majd megújult és kibővült a gyógyászat. Hamarosan új külső medencét adnak át élményelemekkel és megkezdődik a kör- és hullám medence, valamint a főbejárat rekonstrukciója. A 2004-es évtől a Zsóry a fesztiválok fürdőjévé kíván válni, így több új rendezvény is várja a látogatókat, a már hagyományos Majálison és Zsóry- fesztiválon kívül.

A fürdő közelében 1986 óta szolgálja a gyógyulni vágyókat a Megyei Reuma Kórház, mely Kelet-Magyarország egyik legnagyobb mozgásszervi és reumatológiai egészségügyi intézménye. A 156 ágyas kórház szolgáltatásait akár beutaló nélkül érkező külföldi állampolgárok is igénybe vehetik.

Az üdülőterületen található szálláshelyek közül többen kínálnak gyógy- és wellness szolgáltatásokat, kúracsomagokat. A szolgáltatások köre igen széleskörű: szauna, pezsgőfürdő, sóbarlang, alternatív gyógymódok, kezelések és masszázs a Zsóry- fürdőben, stb. Saját gyógy- és wellness centrummal rendelkezik a Rózsa Panzió, ahol 12-féle terápiás és wellness lehetőség illetve orvosi vizsgálat, ellenőrzés biztosított. Szolgáltatásait a többi szálláshely vendégei is igénybe vehetik.

Útikönyvünk első részeként Mezőkövesdet, mint a Matyóföld szívét járhatjuk be kerékpárral, megismerkedve a régi matyó emberek életmódjával, szokásaikkal és építészetével. A következőkben délfelé kerekezhetünk, le egészen a Tiszáig, ahol bejárhatjuk Szentistvánt, majd egy jó halászlét kóstolhatunk a tiszamenti településen Poroszlón. Harmadik kerékpártúránk észak felé vezet, ahol jó borospincék mentén Tardig juthatunk el, ahol megismerkedhetünk a harmadik matyó településsel is, Tardal. Ekkorra már össze tudjuk hasonlítani a három matyó település népszokásait és népviseletének különbözőségeit. Negyedik túraajánlatunk Noszvajra vezet, mely út során csodálatos természeti táj mentén kerekezhetünk a De la Motte Kastélyig, majd visszafelé megkóstolhatjuk az Egri borvidék borkülönlegességeit is.

 

A térség időjárásának jellemzői

 

A napsütéses órák száma 1900 körüli. A nyári évnegyedben 760-780 óra, a téliben 180-185 óra napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 8,5-9,8 °C, a vegetációs időszaki átlag 15,5-17,0 °C, a tengerszint feletti magasság és a kitettség függvényében. Április 14-15 és október 13-15 között a napi középhőmérsékletek meghaladják a 10 °C-ot, így ez az időszak kb. 183 napig tart. A fagymentes időszak északon április 25-én kezdődik és október 10-én ér véget. Délen az utolsó tavaszi fagy április 10. előtt, az első őszi csak október 15. után valószínű, így a fagymentes időszak hossza kb. 195 nap, Északon ennél rövidebb. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga 33,0-34,0 °C, illetve -16,4 és -17,0 °C közötti. Leggyakoribb szélirányok a délnyugati és az északkeleti, az átlagos szélsebesség 2, 5 m/s körüli.

 

Kerékpáron Matyóföldön

 

A leggazdaságosabb és leghatékonyabb módja, a Matyó természeti és kulturális lehetőségek megismerésének, ha kerékpárra szállunk és úgy járjuk be a várost és a vidéket. Jogosan merül fel a kérdés, hogy lehet-e biciklit kölcsönözni a városban? Természetesen van rá lehetőség, az Ódor Kerékvárban (Mezőkövesd, Mátyás király u. 95., Telefon: +36 49 415-715), itt nem csak kölcsönözhetünk kerékpárt, hanem ha elromlott, meg is csinálják nekünk rövid határidővel, vagy ha magunk akarjuk megjavítani, vásárolhatunk alkatrészt is hozzá.

A kerékpáros túrákra érdemes bőséges frissítőről gondoskodnunk magunknak, ugyanis út közbe kevés az olyan hely, ahol folyadékot vehetnénk magunkhoz. Az egyes falvakban találhatóak élelmiszerboltok, ahol szintén feltölthetjük készleteinket. Az utak minősége mindenhol jó, sajnos autó-forgalomra számítanunk kell, de természetesen nem a nagy forgalmú utak mentén vezetnek a túrák.

 

 


 

  1. 1.    LÁTNIVALÓK A MATYÓFÖLD SZÍVÉBEN MEZŐKÖVESDEN

 

 

 

 

 

 

 

Túraútvonal (15-20 perc séta):

0: Szent László templom – 1: Matyó Múzeum (2 perc)- 2: Summás emlékmű (5 perc) – 3: Bútorfestő, Hímző Alkotóház (6 perc)- 4: Népi Művészetek Háza – 5: Táncpajta – 8: Gari Takács Margit Emlékház és Babaház – 9: Kis Jankó Bori Emlékház – 13: Rozmaringos Vendégház (3 perc) – 14: Fazekas Műhely (1 perc) – 15: Mezőgazdasági Gépmúzeum (5 perc);

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A város legrégibb műemléke a Szent László templom (GPS:     É 47.81188° x K 20.57381°) gótikus Mária-kápolnája. Maga a templom is figyelemre méltó, a XVIII. században épült barokk stílusban. A templom freskóit, Takács István, mezőkövesdi festőművész készítette. A kápolnában található freskója, a matyó szívbúcsúról, megörökíti mindkét nem minden korosztályának népviseletét. A mellette lévő plébánia két érdekességet is rejt, a „koronaszobát” és a „Matyó Madonnát”, melyek sajnos a nagyközönség számára nem láthatók.

Nemrégiben szentelték fel a város másik római katolikus templomát, mely a korábbi „kistemplom”, a Jézus Szíve templom utódja.

 

A városban található a megye harmadik leglátogatottabb múzeuma, a Herman Ottó Múzeumhoz tartozó Matyó Múzeum (GPS: É 47.81115° x K 20.57257°), mely 2003-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Állandó kiállítása a „Matyó élet” a matyóság életmódját, hétköznapjait, ünnepeit mutatja be. A gyűjtemény a jelenlegi helyét kinőtte, így szükségessé vált egy új múzeum épület kialakítása. Az egykori Korona Szálló, majd Matyóház épületének korszerűsítésével méltó helyen, nagyobb kiállítótérrel rendelkező modern múzeum jött létre, 2005-re.

A summás életformának a Fő téren található faragott kő állít emléket (GPS: É 47.81032° x K 20.57202°). A summásság a történelmi Magyarországon és az országcsonkítás utáni időkben általánosan elterjedt szokás volt, az elszakított részeken is. Jellege szerint bizonyos mezőgazdasági szezonhoz kötött, főleg a talajmegműveléshez és a termés betakarításához. Termőtalaja a szegénység; azok a körülmények, amelyek közepette a létfenntartáshoz szükséges javak helyben történő előteremtése lehetetlen. A summások sorsába bepillantva leszűrhető még két tanulság. Az egyik: legtöbbjük ragaszkodik Istenhez, s az istenhit táplálja bennük egy jobb világ, az emberibb élet reménységét. Otthon, szülőföldjükön. Mert ez a másik tanulság, soha egyikük sem foglalkozott komolyan az áttelepülés gondolatával. A summások öt-hét hónapra mindenféle mezőgazdasági munka elvégzésére szerződtek előre meghatározott bérért az uradalmakhoz. A summások 2000 hold feletti nagybirtokok idénymunkásai voltak, akik a sűrűbben lakott helyekről (Felföld, Nyugat-Dunántúl) indultak nagy tömegekben, a summásgazda által vezetett bandákban. Főleg kapás tömegmunkákat végeztek.

 

 

 

A város központjában található Hadas városrész (GPS: É 47.80827° x K 20.57114°) sok rendezvény egyik fő helyszíne. Hangulatos utcáiban több tájház, alkotóház bújik meg. A látogatók elleshetik a fazekas, üvegcsiszoló mesterségek fortélyait, megtekinthetik a bútorfestő, mézeskalácsos, hímző, babakészítő műhelyeket. Évek óta visszatérő probléma volt a házak látogathatósága. Ennek végleges megoldására az alkotókkal új bérleti szerződések kerülnek megkötésre, melyek a kötelező nyitva tartást is rögzítik. Szintén itt található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelye, a Népi Művészetek Háza, valamint a Táncpajta modern, de környezetbe illeszkedő épülete. Állandó kiállítással várja a látogatókat a Kisjankó Bori Emlékház, korabeli berendezéssel és használati tárgyakkal, köztük az íróasszony rajzaival. A Hadas városrész eredeti hangulatának visszaállítása, megőrzése érdekében az önkormányzat minden pályázati lehetőséget megragad.

 

 

A Hadas városrész megtekintése

(GPS: É 47.80827° x K 20.57114°)

 

 

Bútorfestő, Hímző Alkotóház (3)

(Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 8.)

(GPS: É 47.80853° x K 20.57115°)

 

A matyó motívomokkal gazdagon díszített asztalok, lócák, komódok a kiállítás állandó darabjai, melyek mellett hímzések és a bútorfestészet rejtelmei is megismerhetők ebben a házban.

 

 

Népi Művészetek Háza (4)

(GPS: É 47.80836° x K 20.57107°)

 

A Hadas legújabb létesítménye, mely a Matyó Népi Egyesület alkotó táborainak, néptánc-oktatásnak, kézműves tanfolyamoknak, szellemi műhelyeknek, kulturális és turisztikai rendezvényeknek ad otthont.


 

Táncpajta (5)

(Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 7.)

(GPS: É 47.80811° x K 20.57105°)

 

A Hadas városrész központját képező népies stílusú épület hivatott helyet adni a Matyó néptánccsoport rendezvényeinek és népies játékainak, mely a régi pajtai mulatságok hangulatát idézi fel a részvevőkben.

 

 

Gari Takács Margit Emlékház és Babaház (8)

(Mezőkövesd, Mogyoróköz. 6.)

(GPS: É 47.80793° x K 20.57106°)

 

A ház Gari Takács Margit mesemondó háza volt egykor, ahol csodálatos történeteivel sokak fantáziáját mozgatta meg. Ennek emlékére hagyományos gyerekjátékoknak és babáknak ad helyet a ház ma.

 

 

Kis Jankó Bori Emlékház (9)

(GPS: É 47.80808° x K 20.57127°)

 

Kis Jankó Bori szülőháza megtekinthető Mezőkövesd régi negyedében. A ház a 19. sz. közepén épült és emléket állít a híres íróasszony életének és munkásságának. Tevékenysége a népművészet minden korszakát felölelte, és  új,  jellegzetes formába öntötte azt. Elrugaszkodott az addigi szimmetrikus kompozícióktól, de a régi elemeket használta fel. Leghíresebb művét,a „százrózsás” kompozíciót ma is őrzi az emlékház és a Matyó Múzeum  egyaránt.

 

 

Rozmaringos Vendégház (13)

(Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 38.)

(GPS: É 47.80731° x K 20.57196°)

 

A lakóházat, a hagyományos szobabeosztást megtartva, az múlt század elején jellemző régi bútorokkal rendezték be, a konyha és a két fürdőszoba a mai kor igényeit elégíti ki. Két kétágyas szoba összesen 4 személy részére kellemes környezetet kínál pihenésre csendes, nyugodt helyen.

 

 

Fazekas Műhely (14)

(Mezőkövesd, Kisjankó Bori u. 38.)

(GPS: É 47.80764° x K 20.57229°)

 

Egyedi iparművészeti motívumokkal díszített kerámiák kiállításának színhelye, ahol a fazekasság mesterfogásaiba is betekintést nyerhetünk.

Mezőgazdasági Gépmúzeum (15)

(Mezőkövesd, Eötvös J. út 32.)

(GPS: É 47.80594° x K 20.57334°)

 

A város másik múzeuma, a 2004-ben 25 éves Mezőgazdasági Gépmúzeum szintén a Herman Ottó Múzeumhoz tartozik. A Hajdu Ráfis János által összegyűjtött, restaurált gépek és kiállított tárgyak száma több mint 2600, ami folyamatosan gyarapszik. A mezőgazdasági erőgépeket egyéb mezőgazdasági eszközök, kovácsműhely, ólaskert, matyó bútorokkal berendezett pihenő és rendezvények megtartására alkalmas gazdaház egészíti ki. A múzeum évente visszatérő rendezvénye, a szeptember első hétvégéjére eső Mezőgazdasági Gépésztalálkozó nagyszámú szakmai látogatót vonz. A múzeum a Pulszky Társaságtól 2000-ben és 2003-ban is elnyerte az „Év múzeuma különdíjat”.

 

 

 

Szabadidő eltöltési lehetőségek

 

A városban sorra kerülő rendezvények száma az elmúlt két-három évben örvendetesen megnőtt az új kezdeményezéseknek köszönhetően. Ezek között vannak kisebb helyi, nagyobb országos, sőt nemzetközi szintű események is. Az évente visszatérő nagyrendezvények főleg a nyári hónapokra koncentrálódnak. Legjelentősebbek a Matyóföldi Néptácfesztivál (2003-tól Matyóföldi Folklórfesztivál), a Fúvószenekarok és Mazsorettcsoportok Nemzetközi Fesztiválja, Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat és Kiállítás (3 évente), Matyó lakodalmas, Zsóry-fesztivál, A Bor Napja. Azonban a tavaszi és őszi hónapokban is vannak hagyományosan megrendezett programok, mint a Matyó Húsvét, a Pünkösdölő, Majális, Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozó, télen pedig az Matyóföld Kupa Országos Táncverseny. A fenti programok mellett az utóbbi években egyre több programmal mutatkoznak be egyes művészeti ágak helyi képviselői. Szinte havonta láthatunk színházi előadást, tavaszonként pedig megrendezésre kerül a Színházi Ifjúsági Hét.  Komolyzenei események is szép számmal kerülnek megrendezésre az év során, köztük a nyári vasárnapi orgonakoncertekkel. Ezeket különböző témájú kiállítások, alkotótáborok, színes sportesemények egészítik ki az év folyamán. Örvendetes, hogy az események megszervezésében és lebonyolításában folyamatosan növekvő szerepet vállalnak a helyi civil szervezetek, az önkormányzat és a városi intézmények mellett.

A kulturált szórakozási lehetőséget biztosító vendéglátóhelyek száma nőtt az elmúlt években, a városban és az üdülőterületen egyaránt. Azonban az esti szórakozási lehetőségek, főleg hét közben még mindig kevésnek bizonyulnak. Tovább nehezíti a nyári szezonban vendégek programjának tervezését a jelenlegi buszközlekedés. Nyáron az utolsó busz este fél nyolckor már indul a városból a fürdő felé.

 


 

  1. 2.    MATYÓFÖLDRŐL A TISZÁIG

(55 km, 2-3 óra kerékpárral)

 

 

 

Túraútvonal kerékpárral:

0: Mezőkövesd, Szent László templom – 1: Szentistván (10 km; 20 perc)- 2: Négyes (9 km; 18 perc) – 3: Borsodivánka (4 km; 10 perc)- 4: Poroszló (7 km; 15 perc) – 5: Egerlövő (13 km; 22 perc) – 0: Mezőkövesd (15km 25 perc);

 

 

 

 

 


 

Szentistván

 

Mezőkövesd és Tard mellett a harmadik matyó település, mely kultúráját és turisztikai vonzerejét meghatározza.

 

 

Tájház

(Szentistván Rákóczi u. 16.)

(GPS: É 47.77505° x K 20.65517°)

 

A Koncz család birtokában lévő lakóház a mestergerendába vésett évszám alapján 1887-es építésű. Vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. Hátul kontyolt, nádtetős az épület. Alaprajzi elrendezése szoba-konyha-kamra, padozata minden helyiségben döngölt agyag. Tüzelő és fűtőberendezése eredeti, egy szobai kívülfűtős boglyakemence, s a konyhában a sárba rakott tűzhely. Fonott-tapasztott szabadkémény vezette ki a szabadba a füstöt, melyet a 1960-as években lepadlásoltak. A lakóházat 1985-ben állították helyre. A helyi hagyományos lakáskultúrát bemutatni hivatott tájházat a helyi önkormányzat működteti.

 

Népi lakóház

(Szentistván, Petőfi u. 9.)

A ház híven tükrözi a matyó építkezés jellegzetességeit. Vályogfalú, mestergerendás, deszkafödémes, nádtetős épület.  Alaprajzi beosztása szoba-konyha-kamra ,és a tornácról oldalbejárattal nyíló kis kamra, mely jellemző a kor építészeti stílusára.. A padozat minden helyiségben döngölt agyag. Mellvédje nincs, a tornác járószintje döngölt föld.

 

 

Katolikus Templom

(Szentistván Széchenyi u. 5.)

(GPS: É 47.77460° x K 20.65872°)

 

A település római katolikus barokk temploma a 18. században épült, műemlék jellegű.

A nagyméretű barokk templom 1759-re készült el. Magas lábazaton álló főhomlokzatából enyhén előreugrik a lemetszett élű torony. A torony legfelső szintjén félköríves ablakok, a homlokoldal alatti falfülkében Szent István szobra látható. Az oldalhomlokzatokon, a hajó osztásának megfelelően két-két szegmensívű ablak. A torony alatti orgonakarzat, amelyet, a tornyot alátámasztó falpillérekkel elválasztott árkádok nyitnak meg a hajó felé. A főoltáron Kracker János Lukács festménye: Szent István fölajánlja Magyarországot Szűz Máriának (1754). Balra rokokó mellékoltár és szószék tekinthető meg.

 

A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet (amely a település lakott területétől a Tiszabábolna felé vezető földúton közelíthető meg) „Kis- Hortobágy”-nak is nevezik. Tömegfüvei figyelemre méltóak: a barázdált csenkesz, a taréjos búzafű, macskahere stb. Szikes rétjein tömegesen előfordul a réti perje, réti sás, fekete nadálytő. Madárvilága egyedülálló érték. Számtalan vörös könyves faj menedékterülete (túzok, fekete gólya, kerecsen sólyom, stb.).

Négyes

(GPS: É 47.70043° x K 20.69971°)

 

Valószínűleg a honfoglalás óta lakott terület volt. Első írásos emlék 1331-ben említi, mint „Neges” a települést. Mai helyzete rohamosan romlik a munkanélküliség következtében történő elvándorlás miatt. Jelentősebb turisztikai vonzereje nincs, azonban a falu hangulata egy múlt századi tiszai halászfalut idézi.

 

 

Borsodivánka

(GPS: É 47.69858° x K 20.65932°)

Kastély

A falu közepén lévő kastély 1820 körül épült klasszicista stílusban.  Ma szociális otthonként üzemel. A kastély egykori angolparkja igen leromlott állapotú, pedig a több évszázados kocsányos tölgy, a mocsári ciprus, méretes kőrisek jelzik, az egykori gondos kertépítők munkáját.

Kunhalom

A falu szélén egykori „Kunhalomra” figyelhetünk fel.

 

Poroszló

(GPS: É 47.64455° x K 20.65514°)

 

Poroszló ősi település a Tisza jobb partján. Már Anonymus is említést tesz arról, hogy Árpád honfoglaló seregei itt, a poroszlói Földvár alatt táboroztak. A község 1445-ben mezővárosi rangot kapott. A török időkben elpusztult a község monostora, elbontották az Árpád-kori templomot, utóbbi helyett viszont később megépült a ma is használt és megcsodálható református (1793) és katolikus templom (1797).

 

A községháza műemlék-jellegű épület, a falu központjában helyezkedik el. A Graefl család kastélyát, mely szintén község éke, felújították, így már vendégfogadásra is alkalmas. Poroszlón látható néhány az ezeréves tölgyfákból. A falu Tájháza, a régi népi mesterségeket és a falusi élet egy-egy pillanatát mutatja be egy eredeti nádtetős parasztházban.

A község egyik legfőbb vonzereje a 127 km 2-es Tisza-tó, amely a vízi sportok kedvelőinek; a fürdőzni, strandolni vágyóknak; horgászoknak, vadászoknak, vízitúrázóknak, ökotúrázóknak is kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A Tisza-tavi Madárrezervátum, mely a Világörökség része, a kikötőkből szervezett túrákon keresztül látogatható. A poroszlói ősszikeseken a mai napig fennmaradt a lovaglási lehetőség, miközben megfigyelhető a ritkaságszámba menő túzokkolónia.

Egerlövő

(GPS: É 47.720785° x K 20.62205°)

 

 

Református templom

(Egerlövő, Dózsa György u. 16.)

 

A templom keleti szárnya 13. századi román stílusban épült. A templom egyhajós, félköríves szentélyű. A templom 18. század eleji helyreállítása után, 1828-ban kezdték el bővíteni. Ekkor lebontották a román kori templom nyugati falát, és új, nagyobb merőleges tengelyű hajót kapcsoltak hozzá. Így alakult ki a templom T alaprajza. A korábbi huszártorony helyett új, négyzet alaprajzú, falsávokkal díszített torony épült a régi templom apszisára. Szép faragású, fehér és aranyszínű koronás szószéke neorokokó stílusban, padjai barokkban lettek faragva.

Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet – Egerlövői mocsárrét

 

Egerlövő határában lépünk a Borsodi Mezőség területére. Az 1989-ben nyilvánították tájvédelmi  területté,melynek egyik különleges értéke az egerlövői mocsárrét. A védett terület az egykori Eger-patak valamikori árterének maradványait őrzi. Alacsonyabb területen magas sásos rétekből, a magasabb térszinten keményfaliget erdőből áll. A sásréten tavasszal a mocsári gólyahír, nyár elején a réti kakukkszegfű, nyáron a mocsári kosbor, ősszel az őszi kikerics virít, s él itt a barna ásóbéka, a vízicickány, a sárgabillegető, a nádi sármány és a foltos nádiposzáta.

 

 


 

  1. 3.    MATYÓFÖLDRŐL TARDRA

(56 km, 2-3 óra kerékpárral)

 

 

 

 

 

Túraútvonal:

0: Mezőkövesd, Szent László templom – 1: Bogács (12 km; 25 perc)- 2: Cserépfalu (4 km; 10 perc) – 3: Cserépváralja (4 km; 10 perc)- 4: Tard (8 km; 20 perc) – 1: Bogács (4 km; 10 perc) – 0: Mezőkövesd (12 km; 25 perc);


 

Bogács

Cserépi úti pincesor

(GPS: É 47.91013° x K 20.53405°)

 

A közeli dombokon hangulatos borospincék fogadják az érdeklődőket, mely számos turistát vonz a községbe. Hangulatos esti mulatozások színhelye, ez a riolittufába vájt pincesor. A pincék közelében található a falu egyik turista csalogató attrakciója a fürdő is, melynek vize gyógyhatással bír.  A termálvíz az orvosi megfigyelések alapján elsősorban a reumás, mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmazható.

 

Római katolikus templom

(Bogács, Ady E u.)

(GPS: É 47.90535° x K 20.53442°)

 

Az eredeti,  13. századi román stílusú templomot a 14. században átépítették gótikus stílusban. Később többször is felújították, átépítették a későbbi koroknak megfelelően. A templom helyben bányászott, faragott vöröses kőből épült. A hajó sík mennyezetes. Szentélye négyzetes, gótikus keresztboltozattal fedett. Egyszerű barokk padok, és copf keresztelőkút.

 

Egyéb látnivalók

  • Kilátó

·         Lepkemúzeum

  • Kaptárkövek: A Szomolyáról elérhető kaptárkövek Bogács felől is megközelíthetők.

Cserépfalu

(GPS: É 47.94080° x K 20.53439°)

 

Látnivalók

  • Gazdaház
  • Subalyuk Múzeum
  • Berezdi sétány, Milleneumi kilátó
  • Kisamerika barlanglakások
  • Honfoglalási Emlékmű
  • Cserépfalvi Imre Emlékmű
  • Gang Galéria
  • Református templom
  • Ó-temető
  • Ördögtorony (kaptárkő)
  • Pincesorok

 

 

Subalyuk-sziklabarlang

 

A falu határában található a Subalyuk-sziklabarlang is, ami Közép-Európa egyik legrégebbi leletének feltárási helye. A barlangban bukkantak rá a neandervölgyi ősember hazai nyomaira. Ásatások során egy felnőtt nő és egy hároméves gyerek csontjait tárták fel, majd később barlangi medve, oroszlán és hiéna csontmaradványi is előkerültek.

 

Ódor vár

 

Kiváló kirándulóhelyként számon tartott várrom. A várról történelmi adatok nincsenek, őskori vár lehetett, melynek létesésére az Ódor-várhegy elnevezés, és a ma is látható romok utalnak. Az Ódor-vár romjai alatt cseppkőbarlang van, amely még nem járható.

A  Ódor-vár lábánál találjuk az Oszlai Erdész-tájházat. Az erdészház berendezése mutatja azt a kettősséget, amely az állami alkalmazottak életmódját jellemezte: a berendezés tárgyainak egy része egységes kincstári, más része viszont arra utal, hogy az erdészek igen erősen kötődtek a közelebbi falvak népének életéhez, tárgyi kultúrájához, gyakran népművészetéhez is. Az épületben, az 1982-ben történt felújítás után rendezték be a jelenleg is látható kiállítást.

Hajnóczy-barlang

 

1979 végére az 1135 m hosszú és 117 m mély Hajnóczy-barlangot tárták fel. A barlang az Ódor-vár csúcsától 140 m-re, 460 m tszf. magasságban, jelentéktelen kis bejárattal nyílik. Kőzete a környéken általánosan elterjedt, sötétszürke színű, szaruköves és szarukő nélküli ladini mészkő. Annak ellenére, hogy a barlang teljesen zárt volt, számos ősmaradványt sikerült feltárni a barlang üledékéből. Az egyik a bejárattól a Nagy-teremig, a másik a Tsitsogótól az Óriás-teremig tart. A két hatalmas ágat jelenleg a Leila-szűkület köti össze. A Hajnóczy-barlang klímáját Miklós Gábor és Városi József három éven át, (1975-1977 nyarán) vizsgálták. A mérések alapján a barlang relatív páratartalmának átlagértéke 98%.

 

Cserépváralja

(GPS: É 47.92992° x K 20.56046°)

 

Római katolikus templom

(Várhegy)

1788-ban, copfstílusban építették. Kisméretű, egyetlen boltszakaszos belső tere kosárívekkel záródik. A bejárati végén orgonakarzat, falazott mellvédjén copfdíszű címer és 1788-as évszám.

 

Cserépvár romja

(GPS: É 47.93324° x K 20.56592°)

A községtől északra, a Várhegyen emelkedő Cserépvár építésének ideje ismeretlen, feltehetően a 13. században az Ákos nemzetség valamely tagja építethette. Első okleveles említése 1408-ból ismert. A 18. században kövei nagy részét elhordatták kastélyépítéshez. Ma már csak bozóttal benőtt ,nehezen felismerhető rom, melynek falvonulatai részben azért még ma is követhetők. Bejárata nyugaton lehetett, s itt felismerhetők gabonatároló vermek nyomai is.

 

 

Kútház

(Várhegy)

A romantikus stílusú építmény 1860 körül épült. Nyolcszögű alaprajzú, sátortetővel fedett, oldalain félköríves nyílásokkal, illetve fülkékkel. Érdekesége, hogy 67 m mélyen találtak benne vizet, melyet ma is hasznosítanak.

 

Gabonás vermek

(Várhegy)

A Várhegy oldalában található hat különböző méretű gabonás vermet gabona tárolására használták a 16. század környékén. A jól faragható riolit tufába vájt szűk nyílású ember nagyságú, szabálytalan vermekben először a vár lakossága, majd a falu lakói tárolták gabonájukat. Ezen vermek ma már használaton kívüli, romos állapotban láthatók.

 

Barlanglakásos Tájház

(Gárdonyi u. 5.)

(GPS: É 47.93107° x K 20.55948°)

 

A Bükkalja településein egykor általánosan fellelhető barlanglakásoknak emléket állító tájház. A laza, aránylag könnyen faragható vulkáni tufába pincéket és lakóházakat is faragtak. Kezdetben a szőlővel rendelkező parasztok faragtak a pincéjük mellé házakat, s csak később váltak ezek a házak a szegénység jelképévé. A barlanglakások beosztása, tagolása lényegében a fennálló falu házainak beosztását követte, s többé-kevésbé megegyezett azokkal bútorzatuk, berendezésük is. Cserépváralján a századfordulón a népesség fele még barlanglakásokban élt.

 

 

Tard

(GPS: É 47.87103° x K 20.60600°)

 

A néprajzi irodalom matyóként számon tartott, ám a másik két matyó településtől – Mezőkövesd és Szentistván – számos vonásában igen eltérő, Tard bemutatatására hivatottak a különféle tájházak. Az elsőként berendezett, üstökös tetejű lakóház építése a 18-19. század fordulójáig nyúlik vissza, amely stílus egykor jellegzetes volt Mezőkövesden is. Az újabb tájház az 1910-es években épülhetett. A korábbi berendezése a századelő lakáskultúráját, bútorzatát, konyhai eszközkészletét hivatott bemutatni. Az újabb a viselet, a Tardon jellegzetes szőttes kultúra történetét igyekszik reprezentálni. A két épület együttesen különösen alkalmas a század eleji, és a két világháború közötti életmód és népművészet bemutatására.

 

Tájház I.

(Tard, Béke u 55.)

 

A lakóház a XIX. század második felében épülhetett. Fésűs beépítésű, vályog, illetve sárfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes, a padláson sárral letapasztott. A zsúppal fedett nyeregtető hátul kontyolt, előre felé oromfalas.

Hármas beosztása szoba-konyha-szoba, mögötte kamra és istálló egy különálló épületben. A szoba eredeti kívülfűtős boglyakemencéjét lebontották, a szabadkéményt is elfalazták. Az 1985-86. évi helyreállítás során ezeket rekonstruálták.

 

 

Tájház II.

(Tard, Béke u 57.)

 

A lakóházat külső és belső jegyei alapján a múlt század 30-40-es éveiben építhették, de egyesek sokkal korábbra, 1770 körülire datálják. Külső építészetében hasonlít a Béke u 55-ös tájházhoz. Hármas beosztású vályog épület.

Tüzelőberendezéséből már csak a szabadkémény az eredeti. A lakóház külső megjelenésének legszembetűnőbb eleme a két kisablakos utcai homlokzat üstöke, amely az ágasfás-szelemenes tetőszerkezet sajátos, Tardon széles körben elterjedt képződménye.

 

Kaptárkövek

 

A Szomolya és Bogács felől megközelíthető kaptárkövek Tardról is elérhetők, ezek mellett számos más ritka növények és madarak találhatók a falu határában.

 

Hímzés gyűjtemény

 

Tardon a helyi jellegzetes keresztszemes hímző kultúra és a színes szőttesekből álló gyűjteményt lehet megtekinteni.

 

Egyéb látnivalók:

  • Homokbánya
  • Tardi Legelők Tájvédelmi Körzet
  • Kő-völgy

 

 


 

  1. 4.    MATYÓFÖLDRŐL NOSZVAJRA

(46 km, 1,5-2 óra kerékpárral)

 

 

 

 

Túraútvonal:

0: Mezőkövesd, Szent László templom – 1: Bogács (12km; 25 perc) – 2: Noszvaj (6,5 km; 13 perc) – 3: Szomolya (5 km; 10 perc)- 0: Mezőkövesd (13 km; 28 perc);


 

Bogács

 

A fürdő

(GPS: É 47.90846° x K 20.52977°)

 

1959-ben a kutatás jelentős termálvízkészletet hozott a felszínre, amely víznek a hőfoka 73°C. A kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, kénes vizek csoportjába tartozó termálvíz szabad szénsavtartalma is magas.

A termálvíz az orvosi megfigyelések alapján elsősorban a reumás, mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmazható. Ivókúra keretében a gyógyvíz a krónikus gyomorhurutot, székrekedést, valamint az epe- és májbetegségek sokféle formáját gyógyítja. Fürdőkúra keretében – bőrpuhító, hámoldó hatásánál fogva – a bőrbetegségek több változatánál eredményesen használható. Így például pikkelysömör, krónikus ekcémák, főleg pedig az öregkori bőrsorvadás okozta káros bőrelváltozások gyógyítására alkalmas.

 

 

Noszvaj

 

Gazdaház

(GPS: É 47.93198° x K 20.47995°)

 

A Heves Megyei Múzeumi Szervezet eredeti állapotába rendbe hozva múzeumi kiállítóhelyként rendezte be a noszvaji tájházat és nyitotta meg a látogatók előtt 1976-ban. Az épület mind külsőségében, mind belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyáról, a benne lakók életéről, valamint azokról a maguk készítette használati tárgyakról, amelyek az adott kor emberének rátermettségét, ügyességét bizonyítják.

A jómódú, földműves család kő falazatú házát 1889-ben építették két testvér két háztartása számára. Ezért a konyha szabadkéménye alatt két patkát látunk, melyeken szabad tűzön főztek. A háznak két véghomlokzata közül az utcait kék festékkel színezték, falisávokkal, zsalugáterekkel díszítették és oromzatán hármas szellőző alatt az építés évszáma: 1889 látszik. Kőkerítése, díszes kapuoszlopai, az udvari homlokzat kőkeretes ablakai, a rácsos ajtó – a verebce – a bükkaljai nép építkezés tipikus vonásai, amelyek a nemesi kastélyok, kúriák formai jegyeire emlékeztetnek.

 

 

De la Motte Kastély

(GPS: É 47.93214° x K 20.47464°)

 

A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagykiterjedésű park ú.n. angol kert övezi.

 

 

Barlanglakások, pinceházak

(GPS: É 47.92774° x K 20.47858°)

 

A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, a falu délkeleti részén, a „Pocem”-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.

Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján: 30/399-4340

 

Szomolya

A település helyén már több mint egy évezreddel ezelőtt is éltek emberek. A falu határában található kaptárkő. Régészeink azt tartják, hogy a népvándorláskori emberek urnatartói vagy áldozati fülkéi voltak. Mások úgy vélik, hogy az ősi méhészet emlékei, s a fülkék maguk lehettek a méhek lakásai. Az előbbi feltevés mellett szól, hogy kaptárkövek fülkéiben áldozati tárgyakra leltek. A kaptárkövek elnevezései is arra utalnak, hogy ezek ősi kultuszhelyeken állnak (pl. ördögtorony, kőasszony, királyszéke stb.).

A honfoglaló magyarok is letelepedtek a tájon, s már az Árpád-korban építettek templomot. Szomolya nevével már a XIII. században találkozhatunk a bélháromkúti (Bélapátfalva) cisztercita apátság építkezésének okirataiban.

A falunak több birtokosa is volt, közülük hosszú ideig az egri káptalan, aki még 1935-ben is 1208 kataszteri holdat birtokolt. A törökök a községet feldúlták és adófizetésre kötelezték. Földrajzi helyzete miatt azonban sem a török-, sem a kuruc kor harcai nem tettek nagy kárt a faluban.

Korabeli feljegyzések szerint már az 1300-as években jelentős volt a szőlőművelés Bükkalján, de általánossá a XVI. század végétől, a XVII., XVIII. században vált. Fellendülésének a növekvő kereslet mellett az is oka volt, ebben az időben terjedt el a földesúri birtokokon a majorsági gazdálkodás, mely nagyarányú robotterhek növekedésével járt együtt. A jobbágyok – mivel nem maradt idejük saját földjeik megművelésére – az önellátás helyett az árutermelés felé fordultak. A bort mind a bel-, mind pedig a külföldi (Lengyelország) piacokon jól lehetett értékesíteni.

Barlanglakás

(Toldi u. 28-30.)

(GPS: É 47.89396° x K 20.49440°)

 

Az itt található két barlanglakás jellemző példája a Bükk déli peremén riolittufába vájt barlanglakásoknak. Érdekességük, hogy a szomszédos településektől eltérően itt a módosabb parasztok is építették, illetve laktak ilyen házakban.

A két barlanglakás a faluban szokatlanul nagyméretű udvarról nyílik, egymástól egy terméskő fal választja el őket. Mindkét pinceház viszonylag jobb módú családnak épült. Építésük ideje nem ismert. A jobb oldali barlanglakás (Toldi u. 28.) egy sziklába vájt parasztház: tipikus szoba-konyha-pince elrendezéssel, előtte a sziklafalból kifaragott tornáccal. A bal oldali pinceház (Toldi u. 30.) lakórésze is két részből álló szoba-konyha. Az istálló korábbi pince volt, a tornác végéről közelíthető meg. A kőbe vájt ólak bejárata az udvarról nyílik.

Mindkét barlanglakás konyhája fölött boltozatosan vájták ki a szabadkéményt, amelyek a  felszínre vezetnek kürtővel, és így biztosítják a füst útját. A szobai búbos kemencék ugyan hiányoznak, de a kőzetből kifaragott tűzpadkák és tüzelőnyílások még most is állnak. Helyreállításuk után a jobb oldali lakásban berendezett életmód kiállítás, a bal oldaliban, pedig a Bükkalja népi kőfaragó hagyományait bemutató tárlat tekinthető majd meg.

 

 

Kaptárrét

(Kaptárkövek – Nagy kaptárkő)

 

A település határában, a Bükki Nemzeti Park területén, igazi különlegességnek számító kaptárkövekre bukkanhat az idelátogató. A kaptárkövek eredetére vonatkozóan többféle vélemény van. Bartha Gyula történész-régész szerint a Bükkalján élt kelta származású néptörzsek vésték az elégetett halottaikat tároló urnák elhelyezéséhez, mások szerint honfoglalás kori nomád törzsek (agriánusok) bálványtartó fülkéi voltak. Dr. Saád Andor kutatásait Bartalos Gyula véleményére alapozva az urnás temetkezést valószínűsítette. Feltevésének alapjaként a kövek környékén talált cseréptöredékeket határozta meg. Lehetséges azonban azt is, hogy a fülkék egy már feledésbe merült méhészeti eljárás maradványai.